Az egyik legmérgezőbb gombafaj a gyilkos galóca. Toxinjai elsősorban a májat károsítják, nemritkán oly mértékben, hogy csak a máj transzplantáció segíthet. Már ha egyáltalán túléljük a szerencsétlen kóstolót... Évszázadok óta egy bogáncsszerű növény segít megelőzni a tragédiát: a máriatövis (Silybum marianum)
Mérgező kémiai anyagokkal teli világunkban egyre nagyobb terhet ró szervezetünkre a méregtelenítés. Ennek a folyamatnak a központja a máj. Minden étel, ital, szájon át bevett gyógyszer a májon keresztül jut el a véráramba, minden egyes májsejt mérgező molekulák millióit közömbösíti nap mint nap, s ez nem kis próbatételt jelent számukra.
Nem meglepő hát, hogy ezek a mérgező molekulák gyakran károsítják is e sejteket, illetve az azokat körülvevő szöveteket. Szakértők szerint nem egy olyan, első látásra talán távolinak tűnő betegség – mint pl. a reumatoid artritisz, egyes ekcémák, a migrénes fejfájás vagy a menstruációs fájdalmak – hátterében a felhalmozódott méreganyagok okozta májelégtelenség áll. A máriatövis, a herbalisták által szerte Európában és Amerikában, széles körben használt, májvédő anyagokat tartalmazó szer megoldási kínál ezekre a problémákra.
Értékes magvak
A máriatövis magas, másfél-két méterre is megnövő, szúrós levelű növény, száraiban tejszerű nedvvel, lilás, bogáncsszerű 2,5-5 cm nagyságú virágokkal, melyek májustól júliusig nyílnak. Európa mediterrán részein, Észak-Afrikában és Oroszország déli vidékein őshonos, mára azonban már szinte az egész világon megtalálható. Szívós, ellenálló, egykét éves növény, mely nemcsak vadon, de napos kertekben is könnyen megterem. A máriatövis legértékesebb része a bogáncsos virágban található rengeteg apró mag. Ezek a barnás-feketés, 57 mm-es magok közel 70-80%-ban tartalmazzák a silymarin nevű hatóanyagot, mely széles körben alkalmazott összetevője a különböző májgyógyszereknek.
Sokoldalú, ősi szer
A máriatövis egyike a legrégebben ismert gyógynövényeinknek, a népi gyógyászatban századok óta alkalmazzák. Májbetegségek gyógyítására a XII. század elejétől kezdve használatos, de írt róla már a római herbalista, Plinius is. A modern kutatások kimutatták, hogy a növényben található aktív hatóanyag, a silymarin képes megvédeni a májat mind az olyan szintetikus anyagoktól, mint a szén-tetrakloridok, mind az olyan természetes eredetű mérgektől, mint a gyilkos galóca toxinjai.
Hatékonysága
Állatkísérletek során megbizonyosodtak arról, hogy amennyiben a máriatövis hatóanyagát (a silybiumot) egy gyilkos galócával történő gombamérgezés előtt juttatják a kísérleti állat szervezetébe, a májkárosodás 100%-ban megelőzhető. Szinte teljes mértékben hatásos még akkor is, ha mintegy tíz perccel a mérgezés után alkalmazzunk. Sőt, még akkor is képes megóvni az áldozat életét s nagy mértékben csökkenteni a májkárosodást, ha a mérgezés után 24 órával később kerül az ellenanyag a szervezetbe.
Többszörös védelem
A máriatövis háromféleképpen védi a májat. Egyrészt stabilizálja és erősíti a májsejt membránokat, ami megelőzi a méreganyagok behatolását a sejtbe. Másrészt hatékony antioxidáns, amely semlegesíti a veszélyes szabad gyököket. (A szabad gyökök nagyon reakcióképes molekulák, melyek képesek kárt okozni más molekulákban akár még a sejteken belül is.) Antioxidáns hatása többszöröse az E-vitaminénak. Harmadrészt pedig elősegítve a fehérjeszintézist, serkenti a májsejtek termelődését, felgyorsítja a károsodott májszövetek regenerációját, az elhalt sejtek lecserélését.
Forrás: Vital.hu